Amikor belevágsz egy blogba legyen az hobby, side project, vagy fő bevételi forrás, akkor rengeteg érzés önt el az első napokban...de főleg utána.
Nem mindegyik lelkesítő.
(Fotó: Andrew Neel on Unsplash)
Persze jobbára az. Izgatott vagy és motivált.
Aztán mivel emberből vagy, szépen lassan kezd belopakodni néhány hívatlan gondolat, ami ha nem vigyázol megmérgezi a gondolkodásodat.
Ha hobbiként csinálod, akkor ennek kisebb esélye lesz, de ha már üzlet is kerül a képletbe onnantól vészterhesebb morzsák jöhetnek.
És ezek nem csak bloggerekre vonatkoznak, hanem simán átültethető bármelyik tartalommal foglakozó szakemberre is. Rád is.
Nézzük azonban a listát:
1. Félelem
Amint elkezded, jön az első ijedt képzet
Jól írtam?
Nincs tele helyesírási hibával?
Nem voltam nagyképű?
Aztán ez csak fokozódik a későbbiekben, ahogy egyre sikeresebb vagy
Ugye elolvassák majd annyian, mint az előzőt?
Most is belike-olja majd a kedvenc bloggerem.
Nem voltam egy kicsit kishitű?
És az üzlet megjelenésével a majré a tetőfokára hág, mint az 5001 fős települsé polgármesterének, ha kiadják a falusi CSOK listáját:
Vajon lesz szponzorom a következő hónapban is?
Mi lesz, ha nem utalnak időben?
Voltam egyáltalán valamilyen? Hasonlítok még magamra?
Megoldás:
Mindegyik fázisban a legjobb, ha következetes vagy.
- Ha ésszerűen tartod magad ahhoz, hogy minőségi tartalmat adj ki a kezedből, ezt visszaellenőrzöd többször, megjelenés előtt elolvasod háromszor, akkor a minőséggel soha nem lesz gond.
- Ha te magad biztos vagy a tartalmad szerethetőségében, akkor senki mástól nem kell visszajelzést várnod.
- Ha jön egy kis kritika, akkor kezeld a helyén. Javítsd legközelebb, vagy azonnal.
- Ha pénzügyekről van szó, akkor légy takarékos! Ragaszkodj a szerződésekhez, amelyek kötnek téged is és a partneredet is.
- Ha pénzre vágysz, akkor hajtsd, de ne ez legyen az elsődleges! Soha, ne azért írj, mert kell a pénz! Írj, úgy, hogy tudd: szerethető és hasznos a tartalmad...és hidd el, meg lesz hozzá a megfelelő támogató.
És végül:
- Ha főállású szeretnél lenni, akkor álld a sarat mellékállásúként, és ha már úgy látod nem bírod, mert a mérleg elbillen bevételben és munka mennyiségben a blogok felé, akkor meglépheted, amit meg kell.
2. Produktivitás kényszer
Az előbb már feljött, de jobb, ha tudatosítjuk:
A visszajelzések és az olvasottság hajszolása hamar egy droggá válik az életedben!
Ha jól csinálod, akkor lesz egy rend az életedben, és elkezdesz írni folyamatosan. Viszont amint egy kicsit nehezebb időszak jön, vagy kiesel a ritmusból azt érzed, hogy "írnom kell"!
"Gyerünk! Már régen nem írtál" - biztatod magad és már nem az ismert bizsergető jó érzésből ülsz le a gép elé, hanem muszájból.
Megoldás:
A legjobb, ha az olvasók szeretetét, a magas olvasottsági mutatókat csak egy plusz ajándékként fogod fel. Ne cél legyen, hanem egy lehetséges, pozitív velejárója ennek az egésznek. Ha nem akarod majd görcsösen, akkor nem is fog a hatalmába keríteni.
Ráadásul görcsös akarás kihat a produktivitásodra is.
Ha már a konkrét művelet, az alkotás előtt spanolod magad, várva minden egyes alkalmat, hogy milyen jó lesz, na, akkor sokkal jobban jön majd az öröm.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
3. Magányosság
Hajnalban, vagy éjszaka, esetleg nap közben monitor előtt gubbasztani és pötyögni végtelenül magányos munkafolyamat. Ha ezt egész nap kell csinálni, akkor szorozd be tízzel.
Mindezt súlyosbítja, hogy nincsenek kollégáid, nincs kit megkérdezz, hogy jó irányba haladsz-e, és szépen lassan a saját gondolataid, berögződéseid rabja leszel.
Megoldás:
- Mozdulj ki!
Írj egy kávézóban, egy közösségi irodában, vagy olyan helyen, ahol van körülötted ember. Ne minden alkalommal, de néhányszor. Akár egy témát is találhatsz egy-egy ilyen helyen. - Keress egy mentort magadnak!
A legtöbb blogger ugyanezekkel a problémákkal küszködik. Egy "helló én vagyok, lennél-e a..." jellegű levélnek mindenki csak örülne. Ebben biztos vagyok! Így máris szert tettél egy kollégára.
4. "Majd én megmondom.."
Ez egy kicsit meta jelenség, de sokszor nyomasztó érzéseket teremt, amikor visszanézve magadra egy méterrel a föld felett találod az egodat. Az alázat hiánya, a "kivagyiság", a megmondó emberré válás olyan ijesztő lehet, mint Geronazzo Mária reggel smink nélkül.
Megoldás:
Emlékeztesd tudatosan magad arra a korszakra, amikor elkezdted. Tudd és lásd, hogy milyen örömmel és áldozatkészen tekintettél a jövő elé, és jusson eszedbe, hogy emberekért vagy felelős.
Ja, igen...
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
5. A Felelőség
És ez az ötös számú. Emberekért vagy felelős!
Amikor erre rádöbbensz, akkor elfoghat egyfajta kellemetlen érzés. Itt nem világmegváltásról beszélek, csak arról, hogy ha már két ember elolvassa a gondolataidat, és tanácsaidat, akkor tudd, hogy hatással vagy rájuk. Ha fiatalabbak is olvasnak, akkor meg főleg.
Légy ezzel tisztában!
Megoldás:
Félni nem kell tőle, csak egyszerűen úgy mondj bármit is, hogy kétszer meggondolod, hogy lehet-e az negatív hatással bárkire is.
CSATLAKOZZ!
Ha még mélyebben érdekel a bloggerkedés és a blogok világa, akkor szívesen ajánlom Neked csoportunkat, amelyben csak hasznos anyagokat igyekszünk megosztani Veled.
Az önpromó nem is nagyon engedélyezett.
ITT TUDSZ BELÉPNI!
Ha eddig elolvastad és csak kacérkodsz a bloggerkedés gondolatával, de hamarabb vágnál bele mondjuk egy egyéni vállalkozásba, akkor vedd úgy, hogy megöleltelek és mélyen a szemedbe nézve mondom:
Megérkeztél!
Vállakozóként ugyanezeket az emóciókat megkapod. A témával kapcsolatban ráadásul korábban elraktam magamnak egy cikket Sean Ogle-től, aki 2009-ben rájött, hogy az élete szívás, ezért felmondott, összepakolt, elköltözött Tahiföldre, felépített egy business-t, mint szabadúszó és azt az életet éli, amit mindig is szeretett volna.
Ő például összegyűjtötte azt a 10 dolgot, ami totál szívás az egyéni vállalkozásban:
- Csak egy megoldás van a dolgokra: Te
- A személyes és céges pénzügyek különválasztása szinte lehetetlen
- Amikor megkérdezik, hogy mit is csinálsz pontosan és annyi mindent, hogy nem tudsz röviden válaszolni
- A hét napos a munkahét
- Az üzleti kockázatvállalás szélsőségei
- Magadtól kell elvárni egyfajta rugalmasságot
- Egy hosszabb utazás csak álom
- Soha senki nem lesz maradéktalanul elégedett veled...nagyon nincs is kinek
- Mindent magadnak kell állnod magaddal kapcsolatban
- Néha magányos a dolog
Tényleg nyomasztó!
Viszont ő is hozzáteszi, hogy mindezek ellenére rengeteg dolgot soha nem tudott volna megtenni, ha nem lép ki komfortzónájából.
Így adj magadnak is egy esélyt, hogy a következő lépést te is megtedd egy nagy vágyad beteljesítése felé.
Köszi, hogy elolvastad a bejegyzésem.
Ha kérdésed lenne bátran keress meg Facebookon, vagy, ha belelesnél a mindennapjaimba, ahol a kreativitás nyomait, morzsáit dokumentálom a világból, akkor kövess be az Instagramon.
Ha pedig szükséged lenne egy mentorra blog ügyben...(kacsint) :)
Isten áldjon!
Ákos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.