A nagy válasz a miértre.
Forrás: Aditya Chinchure on Unsplash
Szia!
Ebben a blogban az egyik veleszületett csodálatos képességed és tulajdonságod kiaknázásában segítek neked.
Ez a hangod.
A hangod az, amely társa lehet egy másik embernek futás, vezetés, vagy házimunka közben úgy, hogy egy műsorral szórakoztatod, vagy tanítod.
Esetleg egyszerre a kettő. :)
Erre pedig az egyik legalkalmasabb módszer a podcastek világa. Erről beszélgetünk még a Magyar Podcasterek csoportban is, ahová szívesen várunk.
Most pedig beszéljünk egy kicsit az egyik legkézenfekvőbb kérdésről:
A történelem során sokan tették már fel a kérdést, hogy vajon miért nem szól minden podcastben Dua Lipa friss dala?
Erre az amplifimedia.com cikke adja meg most a választ.
Állítólag már Kodály Zoltánból is felszakadt ez a kérdés, amikor az 1914-es bukovinai székely falvakban gyűjtött dalokat, mert az akkor használatos platform nem engedte a dalokat feltölteni jogvitás kérdés okán. Tehát ősi kérdés ez. Igazából a válaszban lehet egy-két himi-humi próbálkozás a felvételi díjakról, a kiadói jogokról és más misztikus zenei bigyulákról. Ez azonban korántsem kimerítő, de főleg nem kielégítő. David Oxenford a washingtoni Wilkinson, Barker, Knauer jogi iroda tagja a következőket mondta:
A válasz az érintőleges jogokban keresendő.
Egy streaming szolgáltatás magában foglalja a "nyilvános előadási jogokat". Vannak olyan szervezetek, amelyek úgy gyűjtenek közönségdíjakat, hogy mind a zeneszerzőket, mind a rögzített dalokat lefedik. Az ASCAP, a BMI és a SESAC - és most a GMR - befizetése esetén nagyjából minden zenei produktumra vonatkozólag megkapjuk a nyilvános előadói jogokat. Ha a SoundExchange-nek fizetsz, akkor jogot kapsz arra, hogy nyilvánosan sugározd a zenét - az Egyesült Államokban. Ezzel/Ezekkel tulajdonképpen jogot szerzel magadnak egy internetes rádió indításához.
A podcastok azonban nem tekinthetők nyilvános előadásoknak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A közvetítés helyett a podcasteket inkább rögzítettnek tekintik - a hallgatók a podcast program másolatát okostelefonra vagy táblagépükre másolják. A szerzői jogi törvény értelmében pedig a felvétel nem foglalja magában az előadások jogait, helyette sokkal inkább a zenei mű és a hangfelvétel "reprodukálásának" jogát.
Mivel a zenét podcastben kombinálják a felvétel során szavakkal és más hangokkal, ez már hivatkozhat egy másik jogra: a "szinkronizálási jogra" vagy az ún. “master use rights-ra". Ezen jogok megszerzéséhez dalonként kellene tárgyalni a szerzői jogok tulajdonosaival. Ez a zenei alkotások kiadóit és a hangfelvételek lemezkiadóit jelenti.
Jogos a kérdés:
Van kiskapu?
Nincs könnyű módja annak, hogy engedélyt kapj a podcast használati jogokért!
- mondja a szakember.
Sajnos nem létezik olyan szervezet, ahol egy díjat fizethetsz egy gyűjteménynek, hogy korlátlan mennyiségű zenéhez kapj hozzáférést.
Vannak olyan online vállalatok, amelyek megpróbálják a jogtulajdonosokat és felhasználókat összehozni egy kalap alá, de ez ügyben még nincs áttörés. Vannak más oldalak, amelyek a felhasználóknak árlistát biztosítanak bizonyos dalok meghatározott célokra történő használatához. De ezek a webhelyek gyakran csak a független kiadásokhoz nyújtanak jogokat, nem pedig a rádióban hallott darabokhoz. A szakma tehát abban reménykedik, hogy talán egy napon valaki olyan egyszerűsített rendszert hoz majd létre, amely tiszteletben tartja ezeket a jogokat a "slágerek" számára, és lehetőséget ad a podcasteknek a használatukra.
A bejegyzés megtekintése az InstagramonWebcast lights are finally up. #podcaststudio #livevideo #ROC
És mi a helyzet a 20 másodperces szabállyal?
Létezik a "fair use" fogalma, ahol korlátozott mennyiségű szerzői joggal védett munkát használhatunk a szerzői jog jogosultjának külön engedélye nélkül. Azonban ez mindenféle egyéb szabállyal jár, és nincs olyan egyszerű képlet, mint a "20 másodperc és OK."
Ez egy mítosz, hogy ha csak egy ennyi korlátozott mennyiségű zenét használsz, nem kerülhetsz bajba.
Két tényezőtől biztos függ:
- az alkalmazott munka mennyisége és a
- felhasználás típusa
Ha egy hírportálon vagy egy oktatási programban használják, az egy remek érv lehet.
Ja, és egy harmadik tényező, hogy fontoljuk meg, hogy az állítólagos "méltányos használat" akadályozza-e a szerzői jog tulajdonosának a bevételszerző képességét. Például, ha a dalt a bemutatott előadás részeként használják - amely mondjuk egy heti podcast - akkor ez nem valószínű, hogy tisztességes felhasználásnak tekinthető.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon�El primero del año. #PodcastLife #podcast #radio #yeti #podcaster #ECDD #ElClubDelDibujo
Mi lesz?
David Oxenford pont egy olyan platformon dolgozik, ahol könnyen megvásárolhatnánk azokat a jogokat, amelyekre szükségünk van egy adott podcasthez. Ez egy win-win szituációt teremtene, mert a podcaster boldog lenne, a zenei jog tulajdonosa meg főleg, mert újabb bevételi forráshoz jutna.
És akkor végre Kodály 1914-es bukovinai székely gyűjtése is kijöhetne az iTunes-ra...
VÁRUNK!
Ha érdekelnek a podcastek és/vagy szeretnél Te is egyet indítani, pláne, ha már készítesz is egyet, akkor nagy szeretettel várunk a csoportunkba a Magyar Podcasterek csoportba, amely Podcast Műhely néven is nyomul.
Lelkes emberek, nagyszerű tervek.
Ha pedig a blogok érdekelnek, vagy fordítva te érdekled a blogokat, akkor a Blogger Műhelyet ajánljuk Neked..
Semmi önfényezés, csak szakami beszélgetések, tanácsok, ötletek.
Csodás emberek!
Isten áldjon!
Ákos
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ez szólt Ezt néztem miközben írtam:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.